- Szóval te vegán vagy?
- Igen.
- Akkor biztosan nagyon egészségesen étkezel.
- Őőő, aham...

Különös, a köztudatban egyszerre él, hogy vegánnak lenni egészséges (hisz zöldségeket és gyümölcsöket eszünk, az pedig egészséges, már az óvodában se lehetett addig felállni az asztaltól, amíg meg nem ettük a répát) és az, hogy egészségtelen, hisz mindenféle hiánybetegség kialakulásához vezet. Igazából, egyik sem igaz. Egyfelől, nem lesz nagyobb eséllyel hiánybetegsége annak, aki teljes értékű növényi étrenden él. Ennek propagálása részben a célja ennek a blognak. (A néhány hétnyi szünet nem a fehérjehiány miatti elgyengülésnek köszönhető.) Másfelől, önmagában attól, hogy valaki nem eszik állati eredetűt, még nem maxolja ki az egészséges táplálkozást. A pörkölt sósmogyoró vegán, és milyen jól csúszik hozzá a szintén vegán sör, vannak vegán leveles tészták, szójavirslit beletekerve, mustárral megkenve és megsütve remek csemege, és a margarinos fehérkenyér cukros baracklekvárral sem tartalmaz állati eredetűt. Mégsem az egészség nonpluszultrái, mert ahogy nem superfood a tej, a tojás és a hús, éppúgy nem superfood a fehércukor, a fehérliszt és a vegán felvágott sem. Egy dologban egyenlőek: egyikre sincs szükségünk. 

Persze az állati eredetű élelmiszerek fogyasztása vegánként szóba sem jöhet, szóval az állatok szempontjából egészségmegőrző hatású, ha mellőzzük a belőlük készült élelmiszereket. Ám ha az állatkák jóllétén túl a magunk egészségével is törődni kívánunk, akkor nem lesz elég, ha a vajat margarinra, a parizert szójafelvágottra cseréljük, a vizes zsemle meg maradhat, mert abból mindent kispórolnak, és ez nem is válik kárára, mert elegendő (lenne) hozzá a liszt, a víz és az élesztő. Az éjszakai McDonaldsozásnak is lőttek, hiába gondoltuk, hogy befotózva a sült kumplinkat kecsappal egyszerre használhatjuk majd az Instán a vegán és a healthyeating hashtaget. 

Általában elmondható, hogy az egészségnövelő és a betegségek kialakulását elősegítő élelmiszerek közötti válaszvonalat talán nem is annyira a növényi és állati eredetű élelmiszerek között, hanem a teljes értékű növényi élelmiszerek és szinte minden más között kellene meghúzni."
(Dr. Michael Greger)

Mi számít teljes értékű növényi élelmiszernek? A gyümölcsök, a zöldségek, a teljes gabonák, a hüvelyesek és a magvak. A fehérliszt, a margarin, a jóégtudjamibőlkészült delegalábbbaromidrága gyorsfagyasztott vegán nuggets nem az. A pálinka határeset. (Nem, sajnos.) Ez nem jelenti azt, hogy ne lehetne élni ezekkel. És bár ezekkel a megoldásokkal a tyúkok, malackák és tehénkék zavartalanul yolózhatnak részünkről, mégsem váltottunk belépőt az egészség paradicsomába. 

Ha egészségesen szeretnénk élni, nem csak vegánul, akkor teljes értékű növényi étrendre kell váltanunk. Búcsút inteni a lehető legtöbb feldolgozott élelmiszernek, finomított cukornak és lisztnek. Jöhetnek helyette a fitonutriensekben hihetetlenül gazdag gyümölcsök, zöldségek, a rost- és fehérjeforrás hüvelyesek. Vegyük komolyan az eattherainbow hashtaget, együnk minél színesebben és változatosabban! Ezerféle bab és sokszínű lencse elérhető! Egy többféle gyümölcsöt tartalmazó zabkása nem csupán a szemet gyönyörködteti, hanem valódi egészségbomba. Fedezzük fel a különleges zöldségeket, kísérletezzünk új elkészítési módokkal. A növényi étrend nem unalmas, és végre büntetlenül ehetjük tele magunkat a kedvenc gyümölcseinkkel. Kell ennél több? Igen, még egy kis gyümölcs...